Horgászhírek 2026. szeptember 22.

Húszezer év után eltűnt a víz: teljesen kiszáradt a Kolon-tó

Augusztus végére teljesen kiszáradt az Izsák melletti Kolon-tó. A nemzeti park az utolsó pillanatban több száz védett lápi pócot mentett ki, a szakemberek szerint csak a Homokhátság vízháztartásának helyreállítása hozhat tartós megoldást.

Roland 3 perc olvasás 108 megtekintés 2 hozzászólás
Húszezer év után eltűnt a víz: teljesen kiszáradt a Kolon-tó
Amitől hónapok óta tartottak, bekövetkezett: augusztus végére teljesen kiszáradt a Bács-Kiskun vármegyei, Izsák közelében fekvő Kolon-tó. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága megerősítette, hogy a korábban kikotort, mélyebb mederrészekben sem maradt víz. A tó több mint húszezer éve, a jégkorszak óta létezett vizes élőhelyként.


A kiszáradás nem egyik napról a másikra történt. A nádasok már 2022 óta szárazon álltak, tavaly ősszel pedig a kotort részeken is előbukkant a meder. Júliusban a vízszint elérte az eddig mért legalacsonyabb értéket, a nyári hőség és a gyakori szél miatt pedig hetente további centiméterekkel apadt.

Az utolsó vízfoltokból a nemzeti park munkatársai több száz fokozottan védett lápi pócot és más őshonos halat mentettek ki. A halak Gödöllőre, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tavaiba, illetve a szatymazi Kurgán Természetvédelmi Bemutatóhelyre kerültek. A zsugorodó víz egy ideig valóságos terített asztal volt a madaraknak: egy alkalommal 47 fekete gólyát számoltak meg egyszerre, és egy, a tónál korábban soha nem látott kőforgató is felbukkant.

A tó sorsát évszázados emberi beavatkozások pecsételték meg. 1895-ben a Kecskemét–Fülöpszállás vasútvonal, később a Kecskemét–Dunaföldvár főút vágta el a környező vizes élőhelyektől, a legnagyobb csapást pedig az 1927–28-ban épült lecsapoló csatorna jelentette, amely a Duna-völgyi-főcsatornába vezette el a vizet. A mentésére tett kísérletek – 1989–90-ben egy 6,3 hektáros nyílt víz, 2010-ben tizenkét kis tavacska, 2011–13 között egy 20 hektáros, szigetes vízfelület kikotrása – évekig segítettek, de a mostani aszályt már nem bírták ki.

A szakemberek szerint a háttérben a csökkenő csapadék, az erősödő párolgás, a nagymértékű talajvíz-kitermelés, a csatornák és a nagy kiterjedésű faültetvények együttes hatása áll. Tartós megoldást csak a Homokhátság talajvízszintjének emelése és a felszín alatti vízáramlások helyreállítása hozhat.

Aki a környékre készülne: a nemzeti park figyelmeztet, hogy a mély homok miatt a tóhoz vezető utak – a „nagy Matyódűlő” kivételével – járhatatlanok, személyautóval ne próbálják megközelíteni a területet.

A Kolon-tó esete újabb intő jel mindenkinek, aki vízparton tölti a szabadidejét. Nálatok is látszik, hogy fogy a víz? Írjátok meg kommentben, melyik vizeteken tapasztaltok hasonlót!


Források: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (knp.hu), BAON (baon.hu)
Képek: Pexels

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek